Nastavljamo serijal tekstova „U duhu maternjeg jezika“ i u ovom donosimo, između ostalog, razgovor sa direktorom Aktiva osnovnih škola u Novom Sadu Petrom Narandžićem, na temu dvojezične nastave.
U pančevačkoj OŠ „Bratstvo jedinstvo“ koja se nalazi u naselju Vojlovica učenici imaju mogućnost da pohađaju časove negovanja mađarskog i slovačkog jezika.
U ovoj školi pre par godina uveden je izborni predmet negovanje maternjeg jezika mađarskog i slovačkog sa elemntima kulture i običaja. Ukupno svake godine ima oko 30 učenika na izbornom predmetu u dve grupe za negovanje mađarskog jezika, kulture i običaja i oko 30 učenika za negovanje slovačkog jezika, kulture i običaja.
Ovo je jedina škola na teritoriji Pančeva koja ima nastavu na slovačkom i mađarskom jeziku i izborni predmet negovanje maternjeg jezika sa elementima nacionalne kulture na ovim jezicima.
OŠ „Bratstvo jedinstvo“ ima preko 350 učenika u 17 odeljenja. U 15 odeljenja nastava se izvodi na srpskom, a u dva kombinovana odeljenja nastava je na mađarskom jeziku.
Škola je jedna od 10 osnovnih škola u gradu. Po broju učenika i odeljenja spada u red manjih škola. Njena je specifičnost da su učenici višenacionalnog sastava, te se nastava u jednom kombinovanom odeljenju prvog ciklusa i jednog do dva odeljenja drugog ciklusa odvija na mađarskom jeziku. Mađarski i slovački jezik su prisutni i kroz izborni predmet negovanja maternjeg jezika sa elementima nacionalne kulture.
Škola ima dugu tradiciju, postoji, postoji od 1884. godine, kada je sagrađena prva školska zgrada, a u sadašnjoj zgradi je od 1972. godine
Kada izdvajamo škole u ovom delu Vojvodine a koje se bave obrazovanjem na maternjim jezicima, onda ne smemo zaobići i Gimnaziju „Mihajlo Pupin“ u Kovačici. Ova školska ustanova poznata je po svojoj dvojezičnosti, a učenicima pruža obrazovanje u dva obrazovna profila.
Nastava se odvija na srpskom I slovačkom jeziku, dok nastavni program đacima pruža široko obrazovanje I mnoge mogućnosti kada je reč o daljem školovanju.
Kako ističu đaci ali i roditelji đaka sa kojima smo razgovarali, gimnazija zauzima istaknuto mesto u prosvetnoj I kulturnoj delatnosti u regionu io vu školu upisuju i zbog broj jezika koji se govori I izučava u školi, a to je čak sedam.
U ovom tekstu serijala ,,U duhu maternjeg jezika” razgovarali smo sa Petrom Narančićem on je predsednik Akiva osnovnih škola u Novom Sadu i direktor Osnovne škole “Svetozar Marković” u Novom Sadu. On ističe da država, kao retko koja država u Evropi, obezbeđuje nastavu na jezicima nacionalnih manjina – preko 15 jezika.
– U Novom Sadu u dve srednje škole, u jednoj gimnaziji i u jednoj srednjoj školi imamo dvojezičnu nastavu na srpskom i na mađarskom. Svake godine, Ministarstvo prosvete prikuplja podatke, odnosno deca se izjašnjavaju da li žele da uče jezik sa elementima nacionalne kulture. Kada se taj broj odredi, onda se od Ministarstva prosvete dobija saglasnost za dobijanje grupa. Kada se formiraju grupe, onda se i tim nastavnicima obezbeđuje norma, oni budu uredno plaćeni za svoj posao. U OŠ Svetozar Marković u Novom sadu imamo dovoljan broj profesora, u ovoj školi se nastava na maternjem jeziku sa elementima nacionalne kulture izvodi na mađarskom jeziku i to 128 učenika, na slovačkom jeziku 53 i na rusinskom 22 učenika – izjavio je Narančić.
Našeg sagovornika smo pitali i zbog čega mlade treba motivisati da studiraju maternje jezike, uključujući i srpski?
– Maternji jezik i u to spada srpski jezik, naravno, svakako je jedna od bitnih komponenti u razvoju svakog čoveka. Nažalost, mi poslednjih godina, imamo manjak takvih studenata, pretpostavljam da je to zbog toga što su mladi uvideli da, kad govorimo iskreno, plate u prosveti i nisu tako sjajne, mada, ja volim da kažem da možda i nisu toliko bitne plate koliko je bitan položaj prosvetnih radnika u društvu. Ono što znam sigurno je, da pojedini fakulteti, tehnički fakulteti, gde takođe nedostaje studenata, uvode stipendije za studente. Možda bi bilo dobro da i jezički fakulteti stimulišu na taj način mlade ljude – zaključio je naš sagovornik.
***
Ovaj projekat je sufinansiran iz Budžeta Republike Srbije – Ministarstva informisanja i telekomunikacija. Stavovi izneti u podržanom medisjkom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
Sledi prevod teksta na mađarski:
Az ösztöndíjak megoldást jelentenek a nyelvi karokon tanuló hallgatók számának növelésére?
Folytatjuk az „Anyanyelv szellemében” című cikksorozatot, amelyben többek között a kétnyelvű oktatásról beszélgettünk Petar Narandžićtyal, az Újvidéki Általános Iskolák Aktívájának igazgatójával.
A pancsovai „Bratstvo jedinstvo” Általános Iskolában, amely a Vojlovica városrészben található, a tanulóknak lehetőségük van a magyar és a szlovák nyelv ápolására.
Az iskolában néhány évvel ezelőtt bevezették az anyanyelv ápolása, magyar és szlovák nyelv elemekkel, mint választható tantárgyat. Évente összesen körülbelül 30 diák vesz részt a magyar nyelv, kultúra és szokások ápolásában, és körülbelül ugyanennyi a szlovák nyelv ápolásában.
Ez az egyetlen iskola Pancsova területén, amely magyar és szlovák nyelven is oktat, és választható tantárgyként kínálja az anyanyelv ápolását nemzeti kulturális elemekkel.
A „Bratstvo jedinstvo” Általános Iskolának több mint 350 tanulója van 17 osztályban. Ezek közül 15 osztályban szerb nyelven folyik az oktatás, míg két összevont osztályban magyar nyelven tanulnak a diákok.
Az iskola Pancsova tíz általános iskolája közül az egyik. A tanulók és osztályok számát tekintve kisebb iskolák közé tartozik. Sajátossága a többnemzetiségű tanulói összetétel, így az első ciklusban egy, a második ciklusban pedig egy-két osztályban magyar nyelven folyik a tanítás. A magyar és a szlovák nyelv az anyanyelv ápolása nemzeti kulturális elemekkel választható tantárgy révén is jelen van az iskolában.
Az iskola hosszú múltra tekint vissza, 1884-ben épült az első iskolaépület, jelenlegi épületében pedig 1972 óta működik.
Ha a Vajdaság ezen részének anyanyelvi oktatást folytató iskoláiról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a kovačicai „Mihajlo Pupin” Gimnáziumot sem. Ez az oktatási intézmény kétnyelvűségéről ismert, és két képzési profilt kínál a tanulóknak.
Az oktatás szerb és szlovák nyelven zajlik, a tanterv pedig széles körű képzést és sokféle továbbtanulási lehetőséget biztosít a diákoknak.
A megkérdezett tanulók és szülők szerint a gimnázium kiemelkedő helyet foglal el a régió oktatási és kulturális életében, és sokan az iskola által kínált nyelvi lehetőségek miatt választják, hiszen itt akár hét nyelvet is tanulhatnak.
Az „Anyanyelv szellemében” című cikksorozatunkban Petar Narančićtyal is beszélgettünk, aki az Újvidéki Általános Iskolák Aktívájának elnöke, valamint a „Svetozar Marković” Általános Iskola igazgatója. Ő hangsúlyozta, hogy Szerbia, mint kevés ország Európában, több mint 15 nyelven biztosít anyanyelvi oktatást.
– Újvidéken két középiskolában, egy gimnáziumban és egy középiskolában van kétnyelvű oktatás szerb és magyar nyelven. Minden évben az Oktatási Minisztérium összegyűjti az adatokat arról, hogy a gyerekek szeretnének-e anyanyelvi oktatást nemzeti kulturális elemekkel. Ezek alapján alakulnak ki a csoportok, és az oktatóknak a minisztérium normát biztosít, így tisztességesen megkapják a fizetésüket. A „Svetozar Marković” Általános Iskolában Újvidéken elegendő tanár áll rendelkezésre, és az anyanyelvi oktatás magyar nyelven 128, szlovák nyelven 53, ruszin nyelven pedig 22 tanulónak biztosított – nyilatkozta Narančić.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért fontos ösztönözni a fiatalokat az anyanyelvük – beleértve a szerbet is – tanulására.
– Az anyanyelv, ideértve a szerb nyelvet is, minden ember fejlődésének egyik fontos eleme. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb hallgató tanul ilyen szakon, talán azért, mert a fiatalok rájöttek, hogy az oktatásban a bérek nem annyira vonzóak. Azonban úgy gondolom, hogy nemcsak a bérek számítanak, hanem a pedagógusok társadalmi helyzete is. Egyes műszaki karok, ahol szintén kevés a hallgató, ösztöndíjakat kínálnak. Talán a nyelvi karok is motiválhatnák így a fiatalokat – zárta gondolatait beszélgetőtársunk.
Sledi prevod teksta na slovački:
Sú štipendiá riešením na zvýšenie počtu študentov na jazykových fakultách?
Pokračujeme v sérii článkov „V duchu materinského jazyka“, v ktorých prinášame okrem iného rozhovor s riaditeľom Aktívu základných škôl v Novom Sade Petrom Narandžićom na tému dvojjazyčného vyučovania.
V základnej škole „Bratstvo jedinstvo“ v Pančeve, ktorá sa nachádza vo vojlovickej štvrti, majú žiaci možnosť navštevovať hodiny zamerané na pestovanie maďarského a slovenského jazyka.
Na tejto škole bol pred niekoľkými rokmi zavedený voliteľný predmet zameraný na pestovanie materinského jazyka – maďarského a slovenského – s prvkami kultúry a tradícií. Každý rok tento voliteľný predmet navštevuje približne 30 žiakov rozdelených do dvoch skupín pre pestovanie maďarského jazyka, kultúry a tradícií a približne 30 žiakov pre pestovanie slovenského jazyka, kultúry a tradícií.
Toto je jediná škola na území Pančeva, ktorá má vyučovanie v slovenskom a maďarskom jazyku a ponúka voliteľný predmet zameraný na pestovanie materinského jazyka s prvkami národnej kultúry v týchto jazykoch.
Základná škola „Bratstvo jedinstvo“ má viac ako 350 žiakov v 17 triedach. V 15 triedach prebieha výučba v srbskom jazyku a v dvoch kombinovaných triedach v maďarskom jazyku.
Škola patrí medzi desať základných škôl v meste. Počet žiakov a tried ju radí medzi menšie školy. Jej špecifikom je multietnické zloženie žiakov, a tak sa výučba v jednej kombinovanej triede prvého cyklu a v jednej až dvoch triedach druhého cyklu uskutočňuje v maďarskom jazyku. Maďarský a slovenský jazyk sú prítomné aj prostredníctvom voliteľného predmetu zameraného na pestovanie materinského jazyka s prvkami národnej kultúry.
Škola má dlhú tradíciu, bola založená v roku 1884, kedy bola postavená prvá školská budova, a v súčasnej budove funguje od roku 1972.
Ak hovoríme o školách v tejto časti Vojvodiny, ktoré sa zaoberajú vzdelávaním v materinských jazykoch, nesmieme opomenúť Gymnázium „Mihajlo Pupin“ v Kovačici. Táto vzdelávacia inštitúcia je známa svojou dvojjazyčnosťou a ponúka študentom vzdelávanie v dvoch študijných odboroch.
Výučba prebieha v srbskom a slovenskom jazyku, pričom študijný program poskytuje žiakom široké vzdelanie a mnohé možnosti ďalšieho štúdia.
Ako zdôrazňujú žiaci i rodičia, s ktorými sme hovorili, gymnázium zaujíma významné miesto vo vzdelávacej a kultúrnej činnosti regiónu, a školu si vyberajú aj kvôli počtu jazykov, ktoré sa v nej vyučujú – je ich až sedem.
V rámci série článkov „V duchu materinského jazyka“ sme sa rozprávali s Petrom Narančićom, predsedom Aktívu základných škôl v Novom Sade a riaditeľom Základnej školy „Svetozar Marković“ v Novom Sade. Poukázal na to, že Srbsko, ako jedna z mála krajín v Európe, zabezpečuje výučbu v jazykoch národnostných menšín – vo viac ako 15 jazykoch.
– V Novom Sade máme dvojjazyčné vyučovanie v dvoch stredných školách, v jednom gymnáziu a v jednej strednej škole, a to v srbskom a maďarskom jazyku. Každý rok ministerstvo školstva zbiera údaje, teda deti sa vyjadrujú, či chcú študovať jazyk s prvkami národnej kultúry. Na základe toho sa určujú skupiny a ministerstvo školstva zabezpečuje normu pre učiteľov, ktorí sú za svoju prácu riadne platení. V ZŠ „Svetozar Marković“ v Novom Sade máme dostatok učiteľov, a výučba v materinskom jazyku s prvkami národnej kultúry sa tu uskutočňuje v maďarskom jazyku pre 128 žiakov, v slovenskom pre 53 a v rusínskom pre 22 žiakov – uviedol Narančić.
Spýtali sme sa ho aj na to, prečo je potrebné motivovať mladých, aby študovali materinské jazyky, vrátane srbčiny.
– Materinský jazyk, vrátane srbčiny, je jednou z dôležitých zložiek rozvoja každého človeka. Bohužiaľ, v posledných rokoch máme nedostatok študentov tohto zamerania, predpokladám, že je to preto, lebo mladí zistili, že platy v školstve nie sú také atraktívne. Myslím si však, že dôležitejšia je spoločenská pozícia pedagógov než samotné platy. Niektoré technické fakulty, kde je takisto nedostatok študentov, zavádzajú štipendiá. Možno by bolo dobré, keby jazykové fakulty motivovali mladých týmto spôsobom – uzavrel náš respondent.
Tento projekt bol spolufinancovaný z rozpočtu Republiky Srbsko – Ministerstva informácií a telekomunikácií. Názory uvedené v podporenom mediálnom projekte nemusia nevyhnutne vyjadrovať stanoviská orgánu, ktorý prostriedky poskytol.
